Nagyon tömény volt a gólyatáborban eltöltött 3-4 nap, ezért kisebb szakaszokra osztva fogok írni róla. :)
Kecskemétről busszal utaztam fel Pestre egy volt osztálytársammal (Ali Barbi), és egy másik GTK-ás (gazdaságtudományi kar) lánnyal hárman. A találkozó a kelenföldi pályaudvaron volt. Ide is busszal jutottunk el. Amikor odaértünk, már sokan ott voltak, de a hangulat nem volt épp a legjobb. Mindenki vagy teljesen egyedül, bambulva állt, vagy egy-két ismerősével beszélgetett.
Utána kb 1óra múlva megérkezett a Mentorgárda. Ők voltak a zöl pólós felsőbbévesek, akik irányítottak minket. Az első dolguk az volt, hogy üvöltözzenek velünk, és hogy mindenkit elküldjenek a napra állni. Ott négyes oszlopba állítottak minket, és leparancsolták rólunk a napszemüveget azzal a jelszóval, hogy: " Ez egy őszínte és vidám tábor lesz". Nekünk akkor még nem tűnt annak.
A gólyák közt voltak érdekes arcok, akiket a mentorok is kipécéztek maguknak. Volt egy elég érdekesen felöltözött gyerek (nyakig felhúzott gatya, zokni szandállal, a nyakában régi telefon), egy másik srác pedig egyfolytában próbált jópofizni és kedveskedni a mentoroknak, egy másik lány pedig teljesen rocker volt, és őket elkezdték szekálni. Közben tőlünk olyanokat kértek, hogy emelgessük a bőröndjeinket, meg fröccsöt spricceltek a szánkba vízipisztollyal. ( én is kaptam ebből, egyszer azért mert nevettem, másszor azért, mert bambultam). Végül arra szólították fel a fiúkat, hogy vegyék el a lányoktól a csomagot, nehogy már ők cipekedjenek. A vonatállomásnál kb csak ez volt az egyetlen pozitívum, amúgy meg eléggé beparáztam, hogy mennyire bunkók már...
A vonaton pedig ez csak folytatódott. Egyfolytában ugattak velünk, hülye kérdéseket tettek fel, de azért volt egy-két normális is, akivel el lehetett beszélgetni. Mondjuk engem mindig szekáltak azza, hogy első helyen a Corvinust jelöltem be. A vonaton mindenféle emberrel beszélgettem, megismertem és ide-oda mászkáltam, mert találtam olyanokat, akiket már régebbről ismertem. Egyszer oda ültem egy ismerősömhöz, amikor mellettem egy elég ribancosan öltözött lány került. A többiek azt beszélték, hogy a mentorok egyfolytában cikizték és hogy a lány is visszaszólogatott. Aztán hirtelen megjelent az egyik mentor, és ezt a lányt leöntötte sörrel mellettem. Akik ott voltak kb sokkot kaptak, a lány pedig sírva elrohant. Később azt hallottuk, hogy leszállították a vonatról. Az egyik közelben lévő srác lovagiasan próbálta megvédeni a lányt, pedig nem is ismerte, de nem sokat tudott tenni, csak üvöltözni a mentorokkal.
Ezek után döbbenten szálltunk le a vonatról Balaton-Széplakon a Balaton mellett. Nagy nehezen odaértünk a szálláshelyre, és kaptunk a nyakunkba egy kártyát amin volt egy szín, hogy milyen csoportba fogunk kerülni, és amin be kellett jelölni azt hogy:
-Van-e barátunk/barátnőnk?
-Szűzek vagyunk-e?
-És bejelölték a szexuális potenciálunkat, amit azóta nem értek, hogy mi.
Emellett alá kellett írni egy lapot, amiben elfogadtuk, hogy csinálhatnak rólunk felvételeket, és csak így juthattunk be a gólyatáborba, és persze oda kellett adnunk egy zöld üveges sört a Mentorgárdának.
Ezután egy nagy teremben kellett a földre ülni úgy, hogy lány mellett csak fiú ülhet, és így úgy mond "sakk" formációban leültünk. Utána két mentor beszélt arról, hogy egy nagy senkik vagyunk még, és hogy mennyire meg fognak minket szívatni, és ők csak felkészítenek minket arra, hogy mi lesz a BME-n. Majd kihívtak embereket akiknek mindenféle feladatokat kellett csinálni, mint pl. a fiúknak fekvőtámaszozni, a lányoknak táncolni, de az igazi "műsor" csak ezután kezdődött, de erről csak a következő posztban fogok írni. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése